Csak néztem, ahogy Ross elfut Ell után. Mit akarhat?
- Laura? - hallottam a nővérem hangját. Megfordultam, és Vanessá-val találtam szembe magam. A vállát Riker karolta át én meg csak néztem. Ezek komolyan összejöttek egy nap alatt?!
- Hol hagytad a szerencsétlen öcsémet? - nevetett Rik, mikor észrevette, hogy egyedül vagyok.
- Az a tünemény Ell elrángatta - vontam vállat mosolyogva.
- Képzeld Lau, Rik megtanít szörfözni! - mesélte izgatottam nővérem.
- Én is szívesen megtanulnék szörfözni - sétáltam hozzájuk.
- Akkor szólok Ross-nak, hogy tanítson meg - vette elő a telefonját Riker. Hirtelen bevillant egy kép arról, hogy vajon Ross milyen lehet felső nélkül. Ettől akaratlanul is elpirultam. Sajnos Vanessa észrevette és elkezdett vigyorogni. Odasúgott valamit az éppen telefonáló szöszinek, mire az is vigyorogni kezdett. - Fél óra múlva a parton - nyomta ki a telefonját. - Szóval... bejön neked az öcsém? Mi tetszik benne?
- Majd pont veled fogom megbeszélni - nevettem.
- Akkor beszéld meg a tesóddal, persze majd a szörfóra után - fogta meg a nővérem kezét és mosolyogva elsétáltak. Szinte már undorítóan boldogok. Visszasétáltam a padhoz és a táskámból előszedtem a "szupertitkos napló + naptár + dalszövegíró" könyvemet, és egy befejezetlen dalhoz lapoztam. A címe You Can Come To Me. Picit nyálas, és ha Vanessa látná tuti őrjöngene egy sort, hogy "milyen tehetséges húga van" aztán szépen kiröhögne mert ez nem bulis szám. De legalább van mondanivalója... 20 percig ott ültem, és sikeresen befejeztem a dalomat. Mosolyogva felnéztem az égre, és az a tipikus "mindenre képes vagyok" érzés kerített a hatalmába. Annyira önkívületi állapotban voltam, hogy elordítottam magam:
- Én vagyok a világ ura! - Erre mindenki felém nézett, mire gyorsan felpattantam és elfutottam a partra.
- Laura? - hallottam a nővérem hangját. Megfordultam, és Vanessá-val találtam szembe magam. A vállát Riker karolta át én meg csak néztem. Ezek komolyan összejöttek egy nap alatt?!
- Hol hagytad a szerencsétlen öcsémet? - nevetett Rik, mikor észrevette, hogy egyedül vagyok.
- Az a tünemény Ell elrángatta - vontam vállat mosolyogva.
- Képzeld Lau, Rik megtanít szörfözni! - mesélte izgatottam nővérem.
- Én is szívesen megtanulnék szörfözni - sétáltam hozzájuk.
- Akkor szólok Ross-nak, hogy tanítson meg - vette elő a telefonját Riker. Hirtelen bevillant egy kép arról, hogy vajon Ross milyen lehet felső nélkül. Ettől akaratlanul is elpirultam. Sajnos Vanessa észrevette és elkezdett vigyorogni. Odasúgott valamit az éppen telefonáló szöszinek, mire az is vigyorogni kezdett. - Fél óra múlva a parton - nyomta ki a telefonját. - Szóval... bejön neked az öcsém? Mi tetszik benne?
- Majd pont veled fogom megbeszélni - nevettem.
- Akkor beszéld meg a tesóddal, persze majd a szörfóra után - fogta meg a nővérem kezét és mosolyogva elsétáltak. Szinte már undorítóan boldogok. Visszasétáltam a padhoz és a táskámból előszedtem a "szupertitkos napló + naptár + dalszövegíró" könyvemet, és egy befejezetlen dalhoz lapoztam. A címe You Can Come To Me. Picit nyálas, és ha Vanessa látná tuti őrjöngene egy sort, hogy "milyen tehetséges húga van" aztán szépen kiröhögne mert ez nem bulis szám. De legalább van mondanivalója... 20 percig ott ültem, és sikeresen befejeztem a dalomat. Mosolyogva felnéztem az égre, és az a tipikus "mindenre képes vagyok" érzés kerített a hatalmába. Annyira önkívületi állapotban voltam, hogy elordítottam magam:
- Én vagyok a világ ura! - Erre mindenki felém nézett, mire gyorsan felpattantam és elfutottam a partra.
- Na, mi volt? - kérdezte Rydel miközben én leültem mellé a másik törülközőre.
- Sikeresen leégettem magam... - motyogtam a könyvemet szorongatva.
- Miért?
- Maradjunk annyiban, hogy nagyon megörültem valaminek és elordítottam magam, sajnos túl hangosan.
Megtárgyaltuk az elmúlt 40 percet és erre jutottunk: Ross totál belém esett, és Ellington egy köcsög amiért elrángatta onnan Ross-t, én egy idióta vagyok, amiért ordítottam és Vanesáék undorítóan boldogok. Legalábbis Rydel így gondolja.
- Sziasztok! - guggolt le mellénk Ross. - Jöttem ahogy ígértem - nézett rám. Jaj! A szörf...
- Mit ígértél? - értetlenkedett Delly. Ross elmondta, hogy szörfözni fogok és én egyre vörösebb lettem. Ez már rossznak ígérkezik... Gyorsan levettem a ruhámat, ami alatt szerencsére a fürdőruhám volt és megálltam Ross mellett, aki ez idő alatt szerzett egy szörfdeszkát és partról figyelte a hullámokat.
- Készen állsz? - kérdezte nyugodt hangon.
- Igen - feleltem gombóccal a torkomban. Olyan rossz előérzetem van... Ross megfogta a kezem mire kérdőn felnéztem rá.
- Gondoltam megbizonyosodok róla, hogy nem szöksz el - világosított fel. Bólintottam, jelezve, hogy annyira nem értem a dolgot, de egy picit mégis. Ez szép megfogalmazás. Térdig bementünk a vízbe és Ross ráfektette a deszkát a vízre. Megmutatta mit kell csinálnom és átadta a helyet. Felfeküdtem a deszkára majd elkezdtem úszni. Ross ledarálta a következő lépést, vagyis beljebb mentünk és vártunk egy kisebb hullámra. Hamarosan feltűnt a láthatáron egy alig fél méteres. - Most - bólintott. Nagyon izgultam. Magamban átismételtem még egyszer a lépéseket és elkezdtem úszni. Felálltam pontban akkor amikor a deszkám kicsit megemelkedett, és tökéleteset borultam. A 152 centis magasságommal nem ért le a lábam vízben, ezért hálát adok az égnek, hogy Ross majdnem 180 centi. Gyorsan kirángatott a vízből, én köhécseltem egy jót, amin ő nagyon jól szórakozott, és a szörfözés helyett inkább a partról figyeltem Ross-t. Azt hiszem reménytelenül is belezúgtam. Ezt le kell írni a könyvembe. Felálltam és a törülközőmhöz mentem. Előhalásztam a táskámból a könyvem, megfogtam a tollam és leírtam mindent amit Ross-szal kapcsolatban érzek. Kemény 10 oldal lett. Mosolyogva olvastam vissza a saját hülyeségemet, és csak azt vettem észre, hogy valaki eltakarja a napot. Ross állt előttem. Csöpögött róla víz, mire én felnevettem. Miután nagy nehezen erőt vettem magamon és befejeztem a nevetést, feltűnt, hogy Ross nagyon bámul valamit. Még pedig... ENGEM! Vagyis azt a dolgot ami leginkább érdekli a fiúkat.
- Ross - hadonásztam össze-vissza a karommal, de láttam, hogy nem figyel. Végül egészen egyszerűen hozzávágtam a papucsom.
- Bocsi - sütötte le a szemét.
- ROSS ÉS RYDEL LYNCH! - kiáltotta egy lány, és a következő pillanatban egy rakás rajongó tolongott körülünk. Rydel és Ross gyorsan aláírtak ezt-azt, csináltak pár fotót és kedvesen elküldték a rajongókat. Ehhez is tehetség kell.
- Amúgy ő a barátnőd? - kérdezte egy lány Ross-tól miközben rám mutatott.
- Ööö... nem - ráztam meg a fejem. A lány megvonta a vállát és eltűnt.
- Mindenkitől megkérdezik - szólt Rydel aki még mindig napozott, úgy, hogy nem kente le magát, mivel állítása szerint egy magazinban azt írták, hogy gyorsabban barnul naptej nélkül. Ennek csúnya leégés lesz a vége. Körülbelül egy napja vagyok Afrikában és már is annyi minden történt. - Na és Lau, tudsz már szörfözni? - érdeklődött Delly. Válasz helyett aput figyeltem, aki a tűző napra kiterített törölközőjén feküdt, vörösen(!!!!). Igen, attól tartok bealudt. Akárcsak Ryland, akit Rocky és Ell éppen mézzel keneget (?). - Hahó!? - integetett Rydel az arcom előtt, felborítva a napernyőt. - Hogy megy a szörf? - Ross-szal egymásra néztünk és elnevettük magunkat. - Most mi van? - értetlenkedett.
- Hát az első 10 percben egész jól ment, de egy félméteres hullámnál felborultam - mosolyogtam.
- Rocky drága, miért kented össze az öcsédet mézzel? - kiabált a vízből Stormie. Nem, nem volt dühös, csak elég messze tartózkodott a srácoktól.
- Inkább az a nagy kérdés, hogy honnan szedett mézet - támaszkodott meg Rydel az alkarján és a fejét az öccsei és Ellington felé fordította. - Rocky! - szólt, mire a barnaság engedelmeskedve odajött hozzánk. - Mit csináltok?
Rocky elmagyarázta, hogyha Ryland-re rászárad a méz, akkor Ry nagyon ki lesz akadva és állítása szerint csak Vanessa tudja, hogy kell leszedni a megszikkadt mézet. Ja igen, Vanessa és a méz pakolása. Csak Ryland mellkasán... Miután a fiúk végeztek Ryland-del vihogva vitték fel a szobájukba a mézesüveget. Alig telt el pár perc Ryland felébredt. Először nem vett észre semmit, de nem bírtuk megállni és vigyorogva bámultuk.
- Mi az? - nézett pöszén. Rydel az említett mellkasára mutatott, mire az magára nézett, és nem túl szép dolgokat ordítozva indult el megkeresni Rocky-t.
- Honnan tudja, hogy Rocky volt az? - kérdezte Ross.
- Szerinted ki az aki Rocky-n kívül képes mézet hozni egy 5 csillagos szállodába? - rázta a fejét hitetlenül Rydel.
- Mizu? - jelent meg Vanessa és Rik.
- Rocky és Ell összekenték Ryland-et mézzel - meséltem.
- Nem hiszem el, hogy tényleg megcsinálták! - nevetett Vanessa.
- Te adtad nekik az ötletet? - esett le az állam.
- Az ötletet igen, de a mézet nem - felelt halkan, és hangjában hallani lehetett, hogy ez most nem a legtökéletesebb alkalom a társalgásra, mert Riker épp összekulcsolni készült az ujjaikat.
- Romantikus! - tapsikolt Rydel amikor meglátta, hogy mit csinál a bátyja. Vanessa lesütötte a szemét. Látszólag kicsit kínos volt neki.
- Ebben nincs semmi szégyellnivaló - szóltam. Erre a mondatra felnézett - Fiatalok ezrei szerelmesek, és nem félnek kimutatni. Ti meg csak megfogjátok egymás kezét. Komolyan nem értem miért csináljátok ezt...
- Ja, mi csak örülünk nektek - bólogatott Delly, majd Ross is bólintott egyet.
- Nem kell szégyellni. Hiszen mind ismerjük a VIP képekről Rydellington-t - fordult Ross a nővére felé, mire az kínosan felnevetett.
- Nem értelek - rázta a fejét Rydel nevetve.
- Ó lássuk csak... - vette elő a telefonját Ross és felment Twitter-re. Egy csomó tweet, retweet meg minden... A sok rajongói képek között amiket VIP koncertjegyes fanok töltöttek fel elég érdekes képek kerültek elő. Például Ratliff megnyalja Rydel kezét, egymás fenekét markolgatják, ölelkeznek, "tangóznak", stb... [Azért nem tettem fel a képeket, mert nem találtam meg őket. (szerk. megj.)] Mi egész jól szórakoztunk a képeken, valamennyit még Rydel is megmosolygott, de amúgy szótlanul próbálta feldolgozni, hogy egy átlagos képen így néznek ki Ellington-nal.
- Jöttök a medencékhez? - jelent meg hirtelen Rocky és kérdőn nézett ránk. Mi ugyanolyan fura fejjel meredtünk a tejszínhabos hajára. - Mi van?
- A hajad... - kezdtem, de félbeszakított.
- Ja télleg' - röhögött Rocky és megrázta a fejét (kb úgy mint egy kutya). Ezt követően egy adag tejszínhab csapódott ránk.
- Pfuj! - feleltük egyszerre.
- Amúgy, minek hoztatok tejszínhabot és mézet egy 5 csillagos szállodába? - rázta a fejét értetlenül Vanessa.
- Inkább az a kérdés, hogy miért ne hoztunk volna - reagált Rocky.
- Vanessa, szükségem van rád! - rohant felénk Ryland. A mellkasára már rászáradt a méz. Vanessa hosszasan tanulmányozta Ryland mellkasát, és kijelentette, hogy "ezt le kell kaparni". Ryland lesápadt.
- De nyugi, nem úgy ahogy te gondolod. Van ilyen lapátszerű izém - próbált a nővérem lelket önteni a megszeppent srácba. Ryland egy picit megkönnyebbült.
- Most letudod szedni? - kérdezte Ryland mire Vanessa bólintott.
- Gyere - mondta Vanessa és elsétált Ryland-del a nyomában. Riker ösztönösen követni kezdte.
- Medence? - kérdezte Rocky.
- Oké, de hol van Ell? - forgolódott Rydel.
- Telefonál. Gyere már, te hülye szőke! - kezdte el rángatni Rocky Delly-t, mire az sikoltozni kezdett.
- Rocky, ha itt valaki hülye, az te vagy - mondta Ross és megpróbálta szétválasztani a tesóit. Sikerült.
- Aúúú! - ordított fájdalmasan Delly. Bizony. Csúnyán leégett. - FÁÁÁJ!
- Rydel, minden rendben? - szaladt hozzánk Stormie. Rydel elpanaszolta, hogy nem kente le magát, ezért leégett. - Menj fel a szobádba! Nem kell, hogy még jobban leégj - adta ki az utasítást. Delly elszomorodott. Gondolom nem akarta a nyaralást egy hotelszobában tölteni. Azt éreztem vele kell mennem, tehát ott hagytuk a fiúkat. Amikor beértünk a hallba mindketten megkönnyebbültünk egy kicsit, mert bent jóval hűvösebb a levegő mint kint. Rydel hívta a liftet én meg elvettem egy programfüzetet a recepcióról. Hirtelen megakadt a szemem valamin. Hm... Nem is tűnnek olyan rossznak a programok.
- LAU! GYERE, ITT A LIFT! - kiáltott Rydel, mert én még mindig a recepciós pultnál állva tanulmányoztam a füzetet. Gyorsan odamentem hozzá és miközben beszálltunk a liftbe elkezdtem ecsetelni, hogy találtam tök jó progikat, amire közösen is elmehetnénk. Delly mosolyogva figyelt és közben felértünk arra az emeletre, ahol a szobája van. Bementünk, és egyből észrevettem, hogy Rydel nem az anyjával van egy szobában. Az ablak melletti ágy szépen be volt vetve, rajta néhány Hello Kitty-vel; a másik ágy pedig pont nem így nézett ki.
- Kivel vagy egy szobában? - méregettem döbbenten a két ágyat.
- Ross - felelte Rydel és előszedett valami spray-szerű izét és magára fújt belőle egy kicsit. - Csííííp! - sikongatott. Még körülbelül ugyanezt eljátszotta 10-szer. Utána pedig végigterült az ágyán és csöndben szenvedni kezdett. Odamentem Ross ágyához, arrébb tettem egy plüssdelfint (?) és leültem. Egy ideig elszórakoztam azon, hogy Rydel hülye arcokat vág, majd megtörtem a csendet.
- Tehát zongora.
Rydel felém fordult.
- És gitár, de inkább a zongora. Te milyen hangszeren játszol?
- Gitár és zongora. Mondd csak, nem fura egyedül lánynak lenni a bandában?
- Hát eleinte kicsit zavart, de megszoktam. És ami jó, hogy sok barátnőm van. Most már kettővel több van - mosolygott. Wow! Rydel Lynch a barátnőm. A régi osztálytársaim szívesen cserélnének velem.
- Sikeresen leégettem magam... - motyogtam a könyvemet szorongatva.
- Miért?
- Maradjunk annyiban, hogy nagyon megörültem valaminek és elordítottam magam, sajnos túl hangosan.
Megtárgyaltuk az elmúlt 40 percet és erre jutottunk: Ross totál belém esett, és Ellington egy köcsög amiért elrángatta onnan Ross-t, én egy idióta vagyok, amiért ordítottam és Vanesáék undorítóan boldogok. Legalábbis Rydel így gondolja.
- Sziasztok! - guggolt le mellénk Ross. - Jöttem ahogy ígértem - nézett rám. Jaj! A szörf...
- Mit ígértél? - értetlenkedett Delly. Ross elmondta, hogy szörfözni fogok és én egyre vörösebb lettem. Ez már rossznak ígérkezik... Gyorsan levettem a ruhámat, ami alatt szerencsére a fürdőruhám volt és megálltam Ross mellett, aki ez idő alatt szerzett egy szörfdeszkát és partról figyelte a hullámokat.
- Készen állsz? - kérdezte nyugodt hangon.
- Igen - feleltem gombóccal a torkomban. Olyan rossz előérzetem van... Ross megfogta a kezem mire kérdőn felnéztem rá.
- Gondoltam megbizonyosodok róla, hogy nem szöksz el - világosított fel. Bólintottam, jelezve, hogy annyira nem értem a dolgot, de egy picit mégis. Ez szép megfogalmazás. Térdig bementünk a vízbe és Ross ráfektette a deszkát a vízre. Megmutatta mit kell csinálnom és átadta a helyet. Felfeküdtem a deszkára majd elkezdtem úszni. Ross ledarálta a következő lépést, vagyis beljebb mentünk és vártunk egy kisebb hullámra. Hamarosan feltűnt a láthatáron egy alig fél méteres. - Most - bólintott. Nagyon izgultam. Magamban átismételtem még egyszer a lépéseket és elkezdtem úszni. Felálltam pontban akkor amikor a deszkám kicsit megemelkedett, és tökéleteset borultam. A 152 centis magasságommal nem ért le a lábam vízben, ezért hálát adok az égnek, hogy Ross majdnem 180 centi. Gyorsan kirángatott a vízből, én köhécseltem egy jót, amin ő nagyon jól szórakozott, és a szörfözés helyett inkább a partról figyeltem Ross-t. Azt hiszem reménytelenül is belezúgtam. Ezt le kell írni a könyvembe. Felálltam és a törülközőmhöz mentem. Előhalásztam a táskámból a könyvem, megfogtam a tollam és leírtam mindent amit Ross-szal kapcsolatban érzek. Kemény 10 oldal lett. Mosolyogva olvastam vissza a saját hülyeségemet, és csak azt vettem észre, hogy valaki eltakarja a napot. Ross állt előttem. Csöpögött róla víz, mire én felnevettem. Miután nagy nehezen erőt vettem magamon és befejeztem a nevetést, feltűnt, hogy Ross nagyon bámul valamit. Még pedig... ENGEM! Vagyis azt a dolgot ami leginkább érdekli a fiúkat.
- Ross - hadonásztam össze-vissza a karommal, de láttam, hogy nem figyel. Végül egészen egyszerűen hozzávágtam a papucsom.
- Bocsi - sütötte le a szemét.
- ROSS ÉS RYDEL LYNCH! - kiáltotta egy lány, és a következő pillanatban egy rakás rajongó tolongott körülünk. Rydel és Ross gyorsan aláírtak ezt-azt, csináltak pár fotót és kedvesen elküldték a rajongókat. Ehhez is tehetség kell.
- Amúgy ő a barátnőd? - kérdezte egy lány Ross-tól miközben rám mutatott.
- Ööö... nem - ráztam meg a fejem. A lány megvonta a vállát és eltűnt.
- Mindenkitől megkérdezik - szólt Rydel aki még mindig napozott, úgy, hogy nem kente le magát, mivel állítása szerint egy magazinban azt írták, hogy gyorsabban barnul naptej nélkül. Ennek csúnya leégés lesz a vége. Körülbelül egy napja vagyok Afrikában és már is annyi minden történt. - Na és Lau, tudsz már szörfözni? - érdeklődött Delly. Válasz helyett aput figyeltem, aki a tűző napra kiterített törölközőjén feküdt, vörösen(!!!!). Igen, attól tartok bealudt. Akárcsak Ryland, akit Rocky és Ell éppen mézzel keneget (?). - Hahó!? - integetett Rydel az arcom előtt, felborítva a napernyőt. - Hogy megy a szörf? - Ross-szal egymásra néztünk és elnevettük magunkat. - Most mi van? - értetlenkedett.
- Hát az első 10 percben egész jól ment, de egy félméteres hullámnál felborultam - mosolyogtam.
- Rocky drága, miért kented össze az öcsédet mézzel? - kiabált a vízből Stormie. Nem, nem volt dühös, csak elég messze tartózkodott a srácoktól.
- Inkább az a nagy kérdés, hogy honnan szedett mézet - támaszkodott meg Rydel az alkarján és a fejét az öccsei és Ellington felé fordította. - Rocky! - szólt, mire a barnaság engedelmeskedve odajött hozzánk. - Mit csináltok?
Rocky elmagyarázta, hogyha Ryland-re rászárad a méz, akkor Ry nagyon ki lesz akadva és állítása szerint csak Vanessa tudja, hogy kell leszedni a megszikkadt mézet. Ja igen, Vanessa és a méz pakolása. Csak Ryland mellkasán... Miután a fiúk végeztek Ryland-del vihogva vitték fel a szobájukba a mézesüveget. Alig telt el pár perc Ryland felébredt. Először nem vett észre semmit, de nem bírtuk megállni és vigyorogva bámultuk.
- Mi az? - nézett pöszén. Rydel az említett mellkasára mutatott, mire az magára nézett, és nem túl szép dolgokat ordítozva indult el megkeresni Rocky-t.
- Honnan tudja, hogy Rocky volt az? - kérdezte Ross.
- Szerinted ki az aki Rocky-n kívül képes mézet hozni egy 5 csillagos szállodába? - rázta a fejét hitetlenül Rydel.
- Mizu? - jelent meg Vanessa és Rik.
- Rocky és Ell összekenték Ryland-et mézzel - meséltem.
- Nem hiszem el, hogy tényleg megcsinálták! - nevetett Vanessa.
- Te adtad nekik az ötletet? - esett le az állam.
- Az ötletet igen, de a mézet nem - felelt halkan, és hangjában hallani lehetett, hogy ez most nem a legtökéletesebb alkalom a társalgásra, mert Riker épp összekulcsolni készült az ujjaikat.
- Romantikus! - tapsikolt Rydel amikor meglátta, hogy mit csinál a bátyja. Vanessa lesütötte a szemét. Látszólag kicsit kínos volt neki.
- Ebben nincs semmi szégyellnivaló - szóltam. Erre a mondatra felnézett - Fiatalok ezrei szerelmesek, és nem félnek kimutatni. Ti meg csak megfogjátok egymás kezét. Komolyan nem értem miért csináljátok ezt...
- Ja, mi csak örülünk nektek - bólogatott Delly, majd Ross is bólintott egyet.
- Nem kell szégyellni. Hiszen mind ismerjük a VIP képekről Rydellington-t - fordult Ross a nővére felé, mire az kínosan felnevetett.
- Nem értelek - rázta a fejét Rydel nevetve.
- Ó lássuk csak... - vette elő a telefonját Ross és felment Twitter-re. Egy csomó tweet, retweet meg minden... A sok rajongói képek között amiket VIP koncertjegyes fanok töltöttek fel elég érdekes képek kerültek elő. Például Ratliff megnyalja Rydel kezét, egymás fenekét markolgatják, ölelkeznek, "tangóznak", stb... [Azért nem tettem fel a képeket, mert nem találtam meg őket. (szerk. megj.)] Mi egész jól szórakoztunk a képeken, valamennyit még Rydel is megmosolygott, de amúgy szótlanul próbálta feldolgozni, hogy egy átlagos képen így néznek ki Ellington-nal.
- Jöttök a medencékhez? - jelent meg hirtelen Rocky és kérdőn nézett ránk. Mi ugyanolyan fura fejjel meredtünk a tejszínhabos hajára. - Mi van?
- A hajad... - kezdtem, de félbeszakított.
- Ja télleg' - röhögött Rocky és megrázta a fejét (kb úgy mint egy kutya). Ezt követően egy adag tejszínhab csapódott ránk.
- Pfuj! - feleltük egyszerre.
- Amúgy, minek hoztatok tejszínhabot és mézet egy 5 csillagos szállodába? - rázta a fejét értetlenül Vanessa.
- Inkább az a kérdés, hogy miért ne hoztunk volna - reagált Rocky.
- Vanessa, szükségem van rád! - rohant felénk Ryland. A mellkasára már rászáradt a méz. Vanessa hosszasan tanulmányozta Ryland mellkasát, és kijelentette, hogy "ezt le kell kaparni". Ryland lesápadt.
- De nyugi, nem úgy ahogy te gondolod. Van ilyen lapátszerű izém - próbált a nővérem lelket önteni a megszeppent srácba. Ryland egy picit megkönnyebbült.
- Most letudod szedni? - kérdezte Ryland mire Vanessa bólintott.
- Gyere - mondta Vanessa és elsétált Ryland-del a nyomában. Riker ösztönösen követni kezdte.
- Medence? - kérdezte Rocky.
- Oké, de hol van Ell? - forgolódott Rydel.
- Telefonál. Gyere már, te hülye szőke! - kezdte el rángatni Rocky Delly-t, mire az sikoltozni kezdett.
- Rocky, ha itt valaki hülye, az te vagy - mondta Ross és megpróbálta szétválasztani a tesóit. Sikerült.
- Aúúú! - ordított fájdalmasan Delly. Bizony. Csúnyán leégett. - FÁÁÁJ!
- Rydel, minden rendben? - szaladt hozzánk Stormie. Rydel elpanaszolta, hogy nem kente le magát, ezért leégett. - Menj fel a szobádba! Nem kell, hogy még jobban leégj - adta ki az utasítást. Delly elszomorodott. Gondolom nem akarta a nyaralást egy hotelszobában tölteni. Azt éreztem vele kell mennem, tehát ott hagytuk a fiúkat. Amikor beértünk a hallba mindketten megkönnyebbültünk egy kicsit, mert bent jóval hűvösebb a levegő mint kint. Rydel hívta a liftet én meg elvettem egy programfüzetet a recepcióról. Hirtelen megakadt a szemem valamin. Hm... Nem is tűnnek olyan rossznak a programok.
- LAU! GYERE, ITT A LIFT! - kiáltott Rydel, mert én még mindig a recepciós pultnál állva tanulmányoztam a füzetet. Gyorsan odamentem hozzá és miközben beszálltunk a liftbe elkezdtem ecsetelni, hogy találtam tök jó progikat, amire közösen is elmehetnénk. Delly mosolyogva figyelt és közben felértünk arra az emeletre, ahol a szobája van. Bementünk, és egyből észrevettem, hogy Rydel nem az anyjával van egy szobában. Az ablak melletti ágy szépen be volt vetve, rajta néhány Hello Kitty-vel; a másik ágy pedig pont nem így nézett ki.
- Kivel vagy egy szobában? - méregettem döbbenten a két ágyat.
- Ross - felelte Rydel és előszedett valami spray-szerű izét és magára fújt belőle egy kicsit. - Csííííp! - sikongatott. Még körülbelül ugyanezt eljátszotta 10-szer. Utána pedig végigterült az ágyán és csöndben szenvedni kezdett. Odamentem Ross ágyához, arrébb tettem egy plüssdelfint (?) és leültem. Egy ideig elszórakoztam azon, hogy Rydel hülye arcokat vág, majd megtörtem a csendet.
- Tehát zongora.
Rydel felém fordult.
- És gitár, de inkább a zongora. Te milyen hangszeren játszol?
- Gitár és zongora. Mondd csak, nem fura egyedül lánynak lenni a bandában?
- Hát eleinte kicsit zavart, de megszoktam. És ami jó, hogy sok barátnőm van. Most már kettővel több van - mosolygott. Wow! Rydel Lynch a barátnőm. A régi osztálytársaim szívesen cserélnének velem.
- Ross-nak milyen lányok jönnek be? - csúszott ki hirtelen a számon. Neeee!! Neee!!! NEEEEEEEEEE!!!!!
- Hát a természetesek. Az olyanok, mint te - válaszolt összeráncolt szemöldökkel. - Miért? Talán tetszik neked az öcsém?
- Miii? Pfff... Nekem? Rydel, ugye ezt te sem gondoltad komolyan?
- Oké, csak kérdeztem - vonta meg a vállát. - Amúgy, szerintem ő beléd esett - vigyorgott.
- Gondolod? - csillant föl a szemem és elpirultam.
- Tudtam! - pattant föl Rydel. - Tetszik neked! Engem nem tudsz átverni! - Miután még ezt elmondta párszor lejtett egy örömtáncot és valami olyasmit dúdolt, hogy "Raura" (?). - Én egy zseni vagyok!
- Akkor lennél még nagyobb, ha összehoznál minket. Ami amúgy lehetetlen, mert Ő egy világsztár, én meg örülök, ha megjegyzik a nevemet.
- Ne csüggedj! Egy kicsit fel kell keltened figyelmét, és térden csúszva fog könyörögni, hogy "légy a barátnője" - meredt a távolba eltökélten. Ööö... ezzel mit akart mondani?
- Oké, csak kérdeztem - vonta meg a vállát. - Amúgy, szerintem ő beléd esett - vigyorgott.
- Gondolod? - csillant föl a szemem és elpirultam.
- Tudtam! - pattant föl Rydel. - Tetszik neked! Engem nem tudsz átverni! - Miután még ezt elmondta párszor lejtett egy örömtáncot és valami olyasmit dúdolt, hogy "Raura" (?). - Én egy zseni vagyok!
- Akkor lennél még nagyobb, ha összehoznál minket. Ami amúgy lehetetlen, mert Ő egy világsztár, én meg örülök, ha megjegyzik a nevemet.
- Ne csüggedj! Egy kicsit fel kell keltened figyelmét, és térden csúszva fog könyörögni, hogy "légy a barátnője" - meredt a távolba eltökélten. Ööö... ezzel mit akart mondani?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése